Biológiai Védekezés A Cseresznyelégy Ellen | Biologia Védekezés A Cseresznyelégy Ellen Lee
Külföldön már régóta folynak vizsgálatok a Beauveria bassiana nevű entomopatogén mikrogomba biológiai növényvédelmi felhasználásával kapcsolatban. A hatóanyag cseresznyelégy elleni eredményességének hazai tesztelése és az olajkészítményekkel történő összehasonlítása céljából on-farm kutatást indítottunk három hazai ökológiai cseresznyetermelő gazdaság részvételével, a Biocont Magyarország Kft-vel együttműködésben. Summary translation In organic cultivation the control of cherry fruit fly is a serious challenge for the farmers, since at present there is no effective, licenced and employable pesticid in organic cultivation. In practice the farmers use several types of oily products against them, however the efficiency of the treatment is ambiguous, based on our experience there are no domestic experiments about it. Another problem of the oily products, that they often have phytotoxicity effect and the stress by oil worsens the plant's shape. Therefore to have good quality, ready to export organic cherry further solutions are needed.
Biologia védekezés a cseresznyelégy ellen stewart
Védekezés darázs és méh ellen | Védekezés, Méh, Kerti ötletek
Artis, Bora, Tifender, Öko-ni) nincs semmilyen károsító, blokkoló hatással. Preventív megoldás jelentenek a réz- és mankoceb-tartalmú, kontakt szerek (pl. Champion®, Copper-field® Cuproxat® és Indofil®), illetve rezes és mankocebes szerkombinációk.
Magyarországra fertõzött szaporítóanyaggal 2008 õszén kerülhetett be, megjelenését 2009 májusában észlelték elõ- ször ( lásd az Erdészeti Lapok 2009. novemberi számát). 2010-ben Pécs környékén szintén megtalálták. Ezeket a fertõ- zött fákat gyors hatósági intézkedéssel még sikerült megsem- misíteni, de már akkor is valószínûsíthetõ volt, hogy Horvát- ország felõl terjeszkedve önerõbõl is el fogja érni Magyaror- szág délnyugati részét. Ez 2013-ban bekövetkezett, Zala me- gye több zártkertjében lévõ gesztenyén is megjelentek a gu- bacsok. Az idei felderítések újabb fertõzött területeket mutat- tak ki, a Zala megyei fertõzött góc átterjedt Vas megye déli ré - szére is ( 3. ábra). A kártevõ 2013-2014-ben Budapest külön- bözõ kerületeiben is elõkerült. Európában számos védekezési módszert kipróbáltak (me- chanikai védekezés, rezisztencia, vegyszeres védekezés), de egyik sem oldotta meg a gondot, mert nem tudta a faj népes- ségét az elfogadható szint alá csökkenteni. Az eddigi vizsgá- latok eredményei arra utalnak, hogy a nálunk honos, tölgye- ken élõ gubacsdarazsak természetes ellenségei ugyan képe- sek kifejlõdni a szelídgesztenye gubacsdarázsban is, de az ál- taluk okozott mortalitás csupán néhány%-os, így a kártevõ népességének szabályozására nem alkalmasak.
- Biologia védekezés a cseresznyelégy ellen perry
- Biológiai védekezés a cseresznyelégy ellen degeneres show
- Biologia védekezés a cseresznyelégy ellen 2016
- Sorokpolány kastély látogatás 2019
- Biológiai védekezés a cseresznyelégy ellen macarthur
- Biológiai védekezés a cseresznyelégy ellen show
Biologia védekezés a cseresznyelégy ellen lee
Papp, Orsolya; Kolláth, Péter; Laszlo, Gyula and Drexler, Dora (2013) A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége Beauveria bassiana hatóanyagú készítménnyel. [The controlling of the European cherry fruit fly with Beavveria Bassiana. ]. Preview PDF - Published Version - Hungarian/Magyar 4MB Online at: Summary A biotermesztésben a cseresznyelégy elleni védekezés komoly kihívást jelent a gazdálkodók számára, mivel e kártevő ellen jelenleg nem áll rendelkezésre célzott, megbízhatóan hatékony, engedélyezett és az ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható növényvédőszer. A termelők a gyakorlatban különféle olajos készítményeket vetnek be a kártevő ellen, a kezelések hatékonysága azonban meglehetősen bizonytalan, ismereteink szerint nem áll rendelkezésre róla hazai tudományos vizsgálat. Az olajos készítmények további problémája, hogy a vegetációs időszakban alkalmazva gyakran fitotoxikus hatásúak, és az olaj okozta stressz rontja a növények kondícióját. A jó minőségű, exportálható ökológiai cseresznyetermés előállításához ezért további megoldások felderítésére van szükség.
A bélrendszerhez hasonlóan a hüvelynek is megvan a saját ökoszisztémája, melyben egyensúlyi állapot esetén éppen annyi jótékony baktérium található, amely képes a fertőzések elleni védekezést biztosítani. Mikor beszélünk egészséges hüvelyről? Mi fokozhatja a fertőzések kialakulásának esélyét? Egy kis anatómia Fiatal leányoknál az első menstruációs vérzés jelzi, hogy megindult a hormonális kapcsolat az agyalapi mirigy női serkentőhormonjai és a petefészek között. A női ivari hormontermelés számos szövetre, szervre van hatással: a nőies formák kialakulása, a mell, a nemi szervek, a szőrzet fejlődése szembetűnő gyorsasággal létrejön. A petefészek hormonok hatására az azokra legérzékenyebb szövet, a méhet bélelő nyálkahártya hámsejtjeinek ciklikusan gyors növekedése, majd menzesz formájú lelökődése jön létre. A hüvelyt bélelő többrétegű laphám szintén érzékeny a petefészek hormonjaira. Az alsó alapréteg sejtjei a tüszőhormon hatására a ciklus elején gyors osztódásnak, növekedésnek indulnak, megnőnek, éles sejtfal határral kiterülnek, plazmájukban glikogén halmozódik fel.
Gubacsos hajtás (Melika George) 2. kép: Nõstény gubacsdarázs (Csóka György) 3. kép: A szelídgesztenye gubacsdarázs ismert hazai elõfordulá- sai (kék=bizonyított elõfordulás, piros=nem került elõ) Erdészeti Lapok CXLIX. szeptember) 294 gubacsdarázs szintén Ázsiában honos természetes ellenségé- nek, a Torymus sinensis nevû fémfürkésznek a betelepítése tûnik. Ezt a védekezési eljárást – amikor a behurcolt kártevõ õshonos elterjedési területén "jól mûködõ" természetes ellen- ségeit is betelepítik a behurcolt kártevõ új hazájába – nevezik klasszikus biológiai védekezésnek. A módszert a világon már több helyen alkalmazták (USA, Japán, Dél-Korea, Olaszor- szág, Franciaország). Azon túl, hogy bármely más védekezé- si eljárásnál hatékonyabb (jellemzõen 60% és a feletti morta- litást eredményez), környezeti kockázatai is elenyészõek. A Torymus sinensis ugyanis gaz- daspecifikus faj és csak a Dryo- cosmus kuriphilus lárváin élõs- ködik, más gazdaállatból eddig még nem sikerült kinevelni. Így nagyon valószínû, hogy az õsho- nos faunára semmiféle káros ha- tást nem gyakorol.
Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 9. szám (2014. szeptember) 293 Az ázsiai eredetû, behurcolt mikrogomba ( Cryphonectria pa- rasitica) által okozott kéregrák a közelmúltban Európa-szer- te megtizedelte a gesztenyéseket. Hasonlóan aggodalmat keltõ hír volt a Kínában õshonos szelídgesztenye gubacsda- rázs ( Dryocosmus kuriphilus) 2002-es európai megjelenése. Ez a rovarfaj a gesztenye egyik legveszélyesebb kártevõje. A rügyeket megfertõzve a fejlõdõ gubacsok ( 1. kép) gátolják a hajtásképzõdést, ezáltal akár 50-75%-kal is csökkenhet a ter- mésmennyiség. Több éven át tartó erõs fertõzése a faegye- dek pusztulását is okozhatja. Kifejezetten könnyû akaratlanul behurcolni, hiszen tojásai, illetve fiatal lárvái az év nagyobb részét (júliustól a következõ év májusáig) a rügyek belsejé- ben töltik, látható tüneteket (gubacsokat) csak a tojásrakást követõ év tavaszán okoznak. A szelídgesztenye gubacsda- rázsnak kizárólag nõstényei vannak ( 2. kép), ezek szûznem- zéssel szaporodnak. Ez az egyik jellegzetessége, ami igazi in- váziós fajjá teszi, ugyanis akár már egyetlen nõstény egyede is sikeresen kolonizálhat új területeket.
A 2014ben elvégzett felderítések újabb fertôzött területeket mutattak ki, a Zala megyei fertôzött góc átterjedt Vas megye déli részére is és Budapest különbözô kerületeiben is elôkerült ( Kriston és mtsai 2014, Szabó és mtsai 2014). 2014 és 2015ben elvégzett felderítések újabb fertôzött területeket mutattak ki: Zala, Vas, Somogy megyékben, Budapest különbözô kerületei, Pilis és Visegrád környéke, Nagyma ros, Sopron.... ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.